2018. október 16., kedd

Izland, avagy a foss-ok szigete :)

Mint mindig most is igyekszem részletesen leírni az izlandi utunk során tapasztaltakat. Készült jó pár kép is, így ezeket is fel fogom tölteni. :)

Repjegy: Fapados Wizzair repülőtársaság megy közvetlenül Izlandra, szerencsére most nem volt velük gond. Amire figyelni kell, hogy a max 10 kilós poggyászt érdemes még a biztonsági ellenőrzés előtt feladni. Ha így járunk el akkor egy nagyobb méretű hátitáskát is felvihetünk a gépre ingyenesen, tehát így kvázi két elég nagy méretű táskával utazhatunk plusz költségek nélkül. Az érkezési cél kicsit csalóka, ugyanis a repjegyre Reykjavik van írva, viszont valójában a gép Keflavík Nemzetközi reptéren landol, ami 50 kilométerre van egymástól (kis betűvel egyébként ez is fel van tüntetve, én nem figyeltem erre bevallom őszintén). Az árak igen változóak, nyáron is nézegettük a jegyeket, akkor 120e  Ft/ fő körüli árak voltak. Ehhez képest most ősszel már 30e Ft / főért meg tudtuk venni a return jegyünket.

Kocsibérlés: Mivel állati drága a tömegközlekedés és mivel nagyon nagy távolságokat kell megtenni két látványosság között, így nem kérdés, hogy a turistáknak kocsit kell bérelni. Ezt én rendesen elszúrtam, ugyanis az előbb említett módon benéztem az érkezés helyét és Reykjavikhoz kértem a kocsit nem pedig Keflavíkhoz. Blogírásom során mindig igyekszem pontosan megadni, hogy mit hol érdemes megtenni... na a kocsibérlésben most nem fogok tudni segíteni. :( Annyi biztos, hogy csak credit kártyát fognak el a bérlés során és az is biztos, hogy érdemes teljes körű biztosítást kötni, mivel ha bármi baj történne akkor 100%, hogy az ember bugyija is rámenne, hogy fedezze a költségeket.

1. nap Izlandon: Az egy órás bénázásos kocsibérlésünk után megkezdtük az utunkat a Blue Lagoon-ba. A Blue Lagoon Reykjaviktól 50 km-re, 40 percre található. Ide mindenképp érdemes jegyet előre venni, ugyanis mi úgy jártunk, hogy az épp aktuális teltház miatt nem engedtek be minket. :) Gondoltuk magunkba: inkább maradtunk volna otthon, semmi sem jön össze.. Gyorsan jött egy B terv, ami a Secret Lagoon-hoz vezette az utunkat. Ami az előnye ennek a kis spa helységnek, hogy sokkal kevesebben vannak, sokkal kedvezőbb az ár (45 EUR/ 2 fő részére), és tele van a környék klassz kis látnivalókkal. Ami a hátrány, hogy itt nem kapunk koktélt, arcpakolást és törölközőt csak plusz pénzért (a Blue Lagoon belépőjegye ezeket is tartalmazza, igaz nyilván sokkal drágább a jegyár..). Mielőtt bemegy az ember a meleg (inkább forró) vízbe le kell tusolnia, majd ha kijött akkor is le kell tusolnia, erre egyébként igen komolyan felhívták a figyelmünket. A tó mellett rengeteg hőforrás található, amik időnként fel is törtek, ekkor érezhetően melegebbé vállt a tó hőmérséklete is. Egyébként mindenhol figyelmeztető jelzések vannak, hogy ne menj közel ezekhez a kis forrásokhoz, ne nyúlj bele, hiszen a hőmérsékletük 80-100 fokos. A Secret Lagoon egyébként Reykjaviktól kb. 2 órára, 160 km-re található.


Miután kicsit túltettük magunkat a nehézségeken (kocsibérlés, teltházas Blue Lagoon) és kellőképpen megmelegedtünk a Secret Lagoonba, átvettük a szállásunkat, hiszen ez 2 percre volt a tótól. :)

Nagyon kedvező áron, nagyon kedves személyzettel és viszonylag jó reggelivel itt szálltunk meg az első éjszaka:Guesthouse Fludir - Grund 
Egyébként a szállás biztosított volna 20% kedvezményt a Secret Lagoonba, mi ezt sajnos csak utólag tudtuk meg. Csak kártyás fizetési lehetőséget fognak el (koronában terhelik be a pénzt, de ez majdnem megegyezik az EUR összeggel, így mi végig az EUR számlánkat használtuk, így nem buktunk az átváltási árfolyamon.) Mindegyik szállást egyébként a jó öreg és tökéletesen bevált booking.com-on foglaltam le most is.

Ezek után a Stokkur Gejzírekhez vezetett az utunk, max. fél órára volt a szállástól. A parkolás ingyenes volt, egy kis mező, ami tele van apró és nagyobb gejzírekkel, amik van hogy 10 percenként van hogy csak óránként, de nagyon magasba, viszonylag nagy hanggal kitörnek. 



 A Stokkur Gejzírektől a Gullfoss-hoz vezetett utunk. Ezt a szót, hogy "foss" gyakran fogom még írni, ugyanis izlandiul azt jelenti, hogy vízesés. Tehát itt 95%-ban minden foss-sal kezdődik vagy végződik. Elég mókás. :)
A Gullfoss egy hatalmas vízesés, 10 percre található kocsival az előbb említett Gejzírektől. Inkább a hatalmassága az a szélességében rejlik, de csatolok erről is egy képet, úgy lehet látni a legjobban, hogy miről is beszélek. :)



2. nap Izlandon: Jön a következő foss nevezetű helységünk: Seljalandfoss. 1,5 órára, 120 kilométerre volt a szállásunktól. Ugye már a nevében is benne van, hogy ez is egy vízesés, ami viszont már magasból érkezik, be lehetett mögé menni és mellette található volt másik 3 kisebb vízesés is, így lehetett egy sétát tenni arra is. A parkolásért itt viszont fizetni kellett, szintén csak kártyával van erre lehetőség (automatánál), 700 koronába került. A koronát egyébként jelenleg 2,5-el kell megszorozni, hogy kijöjjön a hazai Ft ár.


A vízesés után elindultunk a következő helységünkhöz, de 5 perc után felvettünk két fiatal stoppos litván lányt, akik épp a Solheimajökull gleccserhez tartottak így mi is elkísértük (vagyis inkább elvittük őket) :) A gleccsernél ha valakinek ideje (és pénztárcája) engedi lehet csoportosan, megfelelő felszerelésekkel megmászni a jeget is.

Kb. 60 km-re található innen a Black Beach nevezetű óceán part, amely fekete homokos partjáról ismert.


Innen már csak a szállásunkat vettük át, ami nem meglepő módon szinten egy "foss" volt. :) Fosshotel Nupar 3 csillagos szálláson szálltunk meg a második éjszakákon. Nagyon klassz kis mobilépületekből összerakott hotel, a semmi közepén. A reggeli nagyon jó volt. Lazac, nutella, sok féle kenyér, müzli.. mindent, amit el lehet képzelni.

Utólag egyébként itt még belefért volna egy látnivaló a napunkba, és inkább keletebbre kellett volna megszállni. Ha valaki tervezi az útját errefelé, azt javaslom, hogy a 3.napunkból még inkább erre a második napra rakja át az első, max az első kettő látnivalót és ott próbáljon meg szállást foglalni. (A szállásfoglalás nem egyszerű, mert tényleg csak a pusztaságról beszélünk, nem mindenhol építettek ki kis bungalós mobilházakat, van hogy a legközelebbi is csak 40-50 km-re található a látványosságoktól.)

3. nap Izlandon: Nem volt betervezve, de az út során rengeteg vízesést és gleccsert láthattunk, így amikor meguntuk a hosszabb kocsikázást, hogy elérkezzünk első látványosságunkhoz a szállástól, rátaláltunk egy csodaszép gleccserre. A gleccser neve: Sveitarfélagið Hornafjörður. A parkoló ingyenes, kb 5 perc sétára tőle már látható is volt a gleccser eleje.



 

Jökulsárlón, a Nupar szállástól 60 km-re található, szintén nagyon híres és az egyik legnagyobb gleccserlagúna. A kék megannyi árnyalatát fel lehet fedezni egy-egy jégtömbben, vagy a gleccser előtt kialakult tóban. Számomra egyébként abszolút best helyként szerepel. Lehet azért is varázsolt el annyira, mert nagyon szépen sütött a nap és így még jobban játszott a fény a jégen.


Innen érdemes átmenni kocsival a szembe lévő oldalra, ahol az óceán partján, szintén a hatalmas jégdarabok között, lehet egyet a parton sétálni. Amire fel kell készülni, hogy itt aztán tényleg állati hideg szél fúj, vagyis nálunk fújt.



Svartifoss volt a következő uticélunk. A Jökulsárlón gleccsertől elindultunk visszafele (nyugat fele), szintén a déli parton. A nevéből pedig itt is tudhatjuk, hogy egy nagy vizezésről van szó. A parkolásért fizetni kell (750 korona), és nem is annyira egyértelműen volt ez kiírva, mert ahogy beléptünk a parkolóba senkit sem találtunk, és automatát sem láttunk. Onnan 100 méterre található volt egy információs pult, ahol el lehetett menni mosdóba pl. És akkor mi itt kérdeztük meg a parkolást, és az ottani automatáknál kellett fizetni érte, szintén kártyával. Érdemes azért ezekre az apróságokra figyelni. Innen az információs pulttól kezdődik meg a túraútvonala fel a hegyre, kb 30 perces sétával és a hegy belsejében pedig a vízesés látványosságát kaphatjuk eredményül. :) Szintén best hely, klassz kis túrázás, már hiányzott a sok kocsizgatás után egy jó tartalmas kis séta.






Innen indultunk vissza a fővárosba Reykjaviba, és ez volt az a hosszú út, amit úgy éreztem, hogy sose fog letelni. Hivatalosan visszafele 400 km-t tettünk meg, ami 4,5 órának felelt meg, és ugye ezt már szürkületben kezdtünk el, tehát még csak az sem volt, hogy nézelődjön az ember, elraktározza a szép tájat. Annyira elfáradtunk, hogy egy másik nagyobb vizezésnél is megálltunk valahol félúton. Ennek a neve Skógafoss volt. 308 lépcső vitt fel a vízesés tetejére, igazán szép volt, bár mivel már tényleg sötét volt, így sokat nem láttunk belőle, de úgy gondolom, hogy itt is érdemes lehet megállni útközben. :)

Az utolsó szállásunk a fővárosban volt, valahogy este 10 után érkeztünk meg, a neve: The Capital-Inn. Megosztott fürdőszoba és mosdó helyett különállót kaptunk, ettől függetlenül egy nagyon retro szállásra kell számítani, nem úgy nézett ki, mint a képeken. De egy éjszakára, ebben az ár érték arányban megfelelt. :)

Az időjárás: Októberben már amúgy javában tél van Izlandon. 5 fokok voltak, és nem volt olyan óra, hogy ne sütött volna ki a nap, ne borult volna be és ne esett volna az eső. Mivel ez tényleg óránként változott ezért bőven volt lehetőség a megázás mellett megszáradni is. Nagyon figyelni kell arra, hogy jó minőségű, meleg és vízhatlan ruhákat, cipőket vigyünk magunkkal. Mi egyébként a Decatlonba vásároltunk be mindent (az 5000 mm-es vízállóságú ruhákat választottuk), és tényleg bírták a kiképzést. Ha valaki nem ősszel / tavasszal megy, akkor is szüksége van a vízhatlan dolgokra, mert ha bemegyünk egy-egy vízesés mögé tényleg úgy jövünk ki onnan, mintha két napot álltunk volna a szakadó esőbe. 
A sötétedés egyébként egyáltalán nem volt gond. Reggel fél 8-kor kezdett hajnalodni és este fél7-kor sötétedni. Az időeltolódás egyébként -2 óra a magyarországi időhöz képest.

Az utak, tankolás, az emberek, az árak: Az utak nagyon jók! Rendes autóúton lehet közlekedni, de sehol egy kátyú vagy bármi zavaró elem. Az utak mellett nagy hegységek, ahol 2 percenként újabb és újabb vízeséseket lehet látni, vagy épp a pusztaságot, de egy résznél pl. egy hatalmas moha földterületet.


A tankolás szintén csak kártyával lehetséges, a benzin 235 korona körül mozgott (600 Ft). A legtöbb helyen (főleg nem a fővárosban) előre meg kell adni az automatának, hogy mekkora összeget terheljen be a kártyáról (pl. 1000 / 2000 / 3000 korona) ekkora értékben engedi a tankolást majd a kút. Ezek után azt is kéri még az automata, hogy melyik kútnál vagy (1/2/3 stb) mert abból fogja engedni a benzint. (Mi először ezt benéztük, és át kellett állnunk a második helyről az elsőre, nagyon vicces volt.:D) Amikor eléri a tankolás a korábban megadott összeget, akkor megáll. Benzinkutak szintén 100 km-re vannak egymástól. Mi nem engedtük, hogy a felénél lejjebb menjen a tank mutatója, olyankor már mindig figyeltük a benzinkutakat és 2000/ 3000 koronáért tankoltunk, ami szintén elég volt a következő pár száz kilométerre.

 Az emberek szerintem nem a legkedvesebbek. Az első szállástól eltekintve nem voltak ám sehol sem túl szívbemarkolóak. Az árak viszont rettentő drágák. Mi vittünk magunkkal konzerveket (ajánlani tudom a Házas Ízek milánói konzervét, elvileg a székely káposzta sem volt rossz, ami viszont a kukába landolt az a rakott tészta volt, szintén ebből a márkából). Kaptunk kölcsön konzerv melegítő készüléket (fel is engedték a repülőre, nem volt belőle gond, pedig még gyufát is raktam be hozzá). Végül egyébként ezt nem használtuk, mert raktam be műanyagdobozt is (nem tudom milyen megfontolásból) és abban kértünk esténként 1 mikrós melegítést a hotelekben. (Ha valaki így szeretne menni ne felejtse el az evőeszközöket sem + én még szalvétát is raktam be...) Ezenkívül vittünk magunkkal pick téliszalámit, riomare halkonzervet, finom sajtos kiflit, kis kenyeret, kekszet, paprikát, ropit is és zabkását (ami most ez az új divat, hogy előre el van készítve, csak forró vizet kell hozzá rakni). Vittünk magunkkal termoszt is és kulacsot, így reggelente a szállást forró teával és friss vízzel hagytuk el. A forróvízzel amúgy bátran lehet kalkulálni (zabkására tök jó, meg forró teát készíteni stb), mert a legtöbb helyen van vízforraló a szobában.
Visszatérve, igen, lehet, hogy viccesen hangzik, hogy úgy látszik mintha több kajánk lett volna a bőröndbe, mint ruha, de az árakat úgy kell elképzelni, mint egy itthoni jobb hely árai * 2,5. Tehát volt ahol egy leves 6/7e Ft-ra jött ki. Én úgy gondolom, hogy bőven el lehet 3-4 napig ilyen kaján lenni. Visszagondolva pedig nem is nagyon lett volna időnk beülni étterembe, a másik pedig, hogy erre azért nincs is minden 50. kilométernél lehetőség, szóval válogatni ott sem annyira lehet (szerintem).
Amit vettünk: 1 hűtőmágnes (6 EUR), 1 tábla tejcsoki a hotelban (800 korona, 2000 Ft:)), 1 chips egy kis olcsó benzinkútnál (490 korona, 1200 Ft).

Ami kimaradt az a sarki fény, azért berakok erről is egy fotót, hátha valakinek újdonság lesz. :)



Én úgy gondolom, hogy 1 hetet azért el lehet tölteni Izlandon (ha valakinek nincs ekkora kerete, hogy elmenjen - vagy épp szabija stb., akkor a 3-4 nap is tökéletes. Viszont én 1 hétnél több időszakra nem mennék, hiányoznának a kis történelmi látnivalók és épületek. :)

Jó utat kívánok mindenkinek aki erre megy legközelebb! :)

2018. március 22., csütörtök

Párizs

Utazás Párizsba, avagy szülinapi ünneplés Párizsban. :)

Utunkat Párizsba március 22-én reggel kezdtük meg, mivel a repjegyet ajándékba kaptam, így az árakról nem tudok nyilatkozni, de az biztos, hogy fapados és normál légitársaság teljes kínálata megtalálható a neten. Mi Airfrance légitársasággal mentünk oda és vissza is, akik épp 22-én sztrájkoltak szóval mondhatjuk, hogy nagy szerencsénk volt, hogy egyáltalán nem törölték a járatunkat.
Az Airfrance járatok a Charles de Gaulle (CDG) reptéren landolnak, ahonnan Párizs központjába vonattal lehet bejutni. Mivel tényleg sztrájkolt a francia tömegközlekedés ezért viszonylag nagy káosz volt a reptéren is, ami abban nyilvánult meg, hogy nem tudtuk egyből megvenni a heti tömegközlekedéses bérletünket, mert a pénztárak zárva voltak. Így kénytelenek voltunk jegyet váltani automatából, melynek ára egyébként 20 EUR volt (2 fő részére). A vonat egyébként (más néven RER) a központba viszi az utazókat, kb 20 percenként jár, itt a sztrájk miatt nálunk ritkábban, és útközben át lehet szállni metróra is. Mi is így jártunk el, ugyanis a szállásunk pár megállóval arrébb volt található.

Tömegközlekedés: nagyon klassz metró és vonat (más néven RER) hálózata van Párizsnak. A távolságok itt azonban viszonylag nagyobbak (köztük "veszélyesebb" helyekkel) így én akárhogy is kalkuláltam arra jutottam, hogy mindenképp érdemes heti bérletet váltani még akkor is ha csak 4 napot vagyunk ott. Nyilván ez akkor kedvező ha az ember hétfőtől-csütörtökig vagy csütörtöktől vasárnapig utazik Párizsba, ha már két hétbe nyúlik át a látogatás nem lesz érdemes a heti bérlettel kalkulálni, melynek egyébként 56 EUR költsége volt (2 fő részére). Amit érdemes még tudni, hogy a bérlethez kell igazolványkép is (rendesen kap az ember egy bérletigazolványt és hozzákapcsolódó azonosítót), ezt automatában nem lehet kiváltani csak kizárólag személyesen a pénztárakban.

Szállásunk: A Pratic Hotel-ben szálltunk meg, mely Párizs 4. kerületében található, pár percre a Saint-Paul metrómegállótól, a booking.com ajánlása szerint pazar helyen. És igen, valóban 10*-os az elhelyezkedés és maga a szállás is. Közel található hozzá a Szajna, a hidak, apró boltok, klassz éttermek, a fő utca, ahol rengeteg kávézási lehetőség is akad, szóval tényleg nagyon jó volt. Egy apróság: a Hotelban nincs lift, és mi is a 4. emeleten voltunk, szóval a lépcsőzésekkel kalkulálni kell.

1.nap: Sétáltunk egyet a szállás körül, így megnéztük a Szajnát és a hídjait, majd átmetróztunk a Champs-Élysées-re, ami egy hatalmas shopping sugárút. Innen pedig elmentünk a Sacré-Coeur, Montmarte bazilikához és lépcsősorhoz.



2.nap: A Notre Dame toronytúrával kezdtünk, ahova egyébként várakozni kell ha nincsen múzeumbérletünk. (A bejárat előtt van egy kis automata és ott kell megjelölni, hogy hány fő szeretne részt venni a Notre Dame látogatásán, majd az automata kiírja az elérhető szabad időpontokat.) Mi "beosontunk" ugyanis ekkor még nem volt múzeumbérletünk, de mivel azt szerettük volna megvenni, utána pedig az értékesítő hölgy volt olyan kedves, és megengedte, hogy egyből mehessünk is a toronytúrára így megúsztunk egy 1 órás várakozási időt. A Múzeumbérletet napokra lehet kiváltani, így ügyesen kalkulálva érdemes átszámolni, hogy mi fér bele abba a bizonyos pár napba, azok a belépőjegyárak mennyiért jönnének ki. Mi 96 EUR (2 fő részére) váltottuk ki a 2 napos múzeumbérletet, és amit fogok írni helyeket a 2. és 3. nap annak a 100%-át a bérlettel látogattuk meg, szóval igen, határozottam megérte ezt  a lehetőséget választani.
A Notre Dame egyébként gyönyörű, nem is, inkább meseszép a félelmetes állatszobraival. A legkedvencebb hely, ahol valaha jártam.




Notre Dame után átsétáltunk a Sainte-Chapelle lélegzetelállító rózsaablakos templomába. Attól függetlenül, hogy volt múzeumbérletünk ugyanúgy sorba kellett állni, kb. 40 percet várakoztunk itt. A földszinti rész is nagyon szép, viszont amikor az ember felmegy a templom emeletére, no akkor tényleg a fellegekbe érkezik meg. :) Most hirtelen azon gondolkodom, hogy ez vagy a Notre Dame volt-e a szebb, de nem tudok dönteni, szóval ez is bekerült a legkedvencebb helyeim közé. <3



Innen utunk a Panthéon-ba vezetett, ha valakinek nincs sok ideje / kedve erre menni szerintem kihagyható, de csak tényleg akkor, ha nagyon időhiányban szenved az ember.



Majd átmentünk a Diadalívhez (Arc de Triomphe), melyről a neten szinte mindenhol azt olvastam, hogy nem éri meg az árát, ezzel azonban mi nem értettünk egyet. Klassz fotót lehetett készíteni úgy, hogy a háttérben ott volt az Eiffel torony (talán innen még jobban is látszott, mint közelről), akár órákig is el lehetett volna nézni, ahogy a körforgalomban a sok kocsi vezet, próbál ki-be sorolni. A Diadalív ugyanis egy hatalmas körforgalom közepén van, így a megközelítése is csak aluljárón keresztül lehetséges.



Esti programunk pedig a Louvre múzeum látogatása volt (mivel péntekenként este 9ig van/ volt nyitva). Szerencsére így, hogy este mentünk már nem volt akkora hatalmas nagy tömeg. Sikerült készítenünk fotót Mona Lisával és megcsodálni az akkor alaksorban található iszlám gyűjteményt is a mesés mintás tányéraikkal, kaspóikkal és szőnyegeikkel.

3.nap: Felhasználva a heti tömegközlekedéses bérletünket vonattal (RER-el) kiutaztunk Versailles-be, ahol szintén sorban állás után (kb. 1 órás sor volt ekkor), de a múzeumbérletünkkel meg tudtuk nézni a kastélyt (Tükörtermet is), így összességében elmondhatjuk, hogy "ingyen jártunk ott". :)
Hatalmas sétát lehet tenni a kastély parkjában is. Tényleg mi legalább 3 órát sétáltunk szerintem, mert az idő is gyönyörű volt. Akik kicsit is érzékenyek a tejes és édes dolgokra azoknak pedig a figyelmébe ajánlom, hogy a kastély kertjében lévő kis bódéban ne vegyenek tejszínhabos gofrit, hacsak nem szeretnének garantáltan elég agresszív gyomorrontást kapni.. no én ezt sajna nem láttam előre így sikerült az estémet feltuningolni, a másnapot pedig végig aludni (még az volt a mázli, hogy amennyire csak lehet a Hotel megengedte, hogy a legkésőbbi időpontban csekkoljunk ki a szobából). Ekkor pedig (még) a vőlegényem bebizonyította, hogy egy hős, ahogy ezt a gyomorrontásos sztorit végig nyomta velem, most is köszönöm neki. :)




Viszont így nem tudom, hogy mennyire volt érzékelhető, de az Eiffel torony kimaradt a programsorozatból -igaz sötétben 2 percre láttuk :) -, sebaj legalább majd lesz miért visszamenni (gofrit akkor már majd nem eszek, igaz azóta se..). Amit még megnézhettünk volna utolsó nap az a La Madeliene templom is lett volna.




Étterem ajánló: Kedvenc kis éttermünket a szállodában ajánlották nekünk. 10 perc sétára volt a szállástól és ilyen igazi kis francia hangulatos étterem volt, tele csak francia vendégekkel, szóval nem ezt a turistás vonalat kell elképzelni. :) A neve Cafe Hugo, a cím pedig: 22 Palace des Vogses 75004.

Árak: Az előbb említett étteremben borravalóval együtt 45 eur-t fizettünk az első este, második este 48 eur-t, alkohol nélkül (valahogy sose iszunk alkoholt..), viszont ebben már leves is volt a főételek mellé. A reggeli ugye adott volt a szálláson, viszont napközbenre mindig vettünk finom friss bagettet (1,29 eur), illetve gyümölcslevet, vízet (összesen kb. 2,75 eur), amiből másnap a már vitt hozzávalókkal (szalámi, zöldség) tudtunk szendvicseket is csinálni és jól elleni. Ezen felül melegedni és pihenni a Starbuck-ba jártunk nagy tea, caffé latte kombóval 10 eur-t hagytunk általában ott. 4 eur volt egy nagyobb szelet pizza, két sajtburger menü pedig 11 eur a mekiben. A Louvre múzeumban vettünk egy gyönyörű szép A5-ös méretű füzetet, az például 4,9 eur volt.

Biztonság: Véleményem szerint nem kellett emiatt aggódni, pedig Párizs is elég "veszélyes" helynek mondható. Voltak metró állomások, amelyeket már olvastam - és találkoztunk rögtön az első napon egy ott lakó magyarral is, ő is említette, hogy - vannak helyek amiket ki kell hagyni. Ilyen például a 4-es metró állomás környékei, leginkább a Porte de Clignancourt felé eső részek. A repülőtér környéke volt még bizarr, a külső perem kerületek a vonattal már sokkal piszkosabbak, "színesebbek az emberek is", mindenhol szét van firkálva a fal. Tehát ez valóban nem okozott túl jó biztonságérzést az elején, de a belváros vagy például Versailles részével már nem volt gond.

2017. szeptember 10., vasárnap

Az 1000 arcú Madeira – avagy a nászutunk


Az 1000 arcú Madeira – avagy a nászutunk

Először is tudni kell, hogyha valaki szépen be szeretné járni a szigetet, azaz végig szeretné csinálni a nevezetesebb túrákat / meg szeretne nézni minden látnivalót, kevés az 1 hét Maderián. Mi több napot töltöttünk el, de szerettük volna kiélvezni az óceánt, a napozást..így pár nap kiesett, mert akkor csak pihentünk és fürdőztünk.

Másodszor is, azt is meg kell jegyezni, hogy tökéletes!! ismétlem tökéletes!! nászúti úti cél Madeira. Gyönyörű, nagyon változatos és izgalmas. És olyan, ahova ha az ember mondjuk az 5. vagy 10. vagy 15. házassági évfordulóját ünnepli, bármikor visszatérne.. ;) 

Repülés: Tap Portugállal utaztunk. Jegyárakat a honlapjukon érdemes megnézni.
Neten keresztül vásároltuk meg a jegyeket, de van budapesti irodájuk is, ahol bármikor segítséget lehet kérni. Lisszaboni átszállással kell számolni, így az utazás hosszabb egy „európai” kiruccanásnál, kb. 8 óra. Mi erre egyébként külön 1-1 napot szántunk, ezt az időszakot nem számoltuk bele a nyaralásunkba.

Szállás: Madeira - Funchal – a főváros – üdülőrészén szálltunk meg, Lidoban. Azon belül pedig a Four Views Monumental**** Hoteljében. Szokásunkhoz híven booking.com-on kerestük a szállást, bőven 8 pont felett értékelték, és azt kaptuk, amit vártunk, bátran tudjuk ajánlani mi is ezt a szállást mindenkinek. A reggeli nagyon változatos, rengeteg zöldség, gyümölcs, tojásféle, nagyon finom péksütemények, fánkok, müzlik, rizstej és gluténmentes, laktózmentes élelmiszerek. Minden megtalálható a közelben: éttermek, kis boltok és 5 perc sétára van az óceán partja is. Ha szeretnénk bemenni a központba Funchalba, akkor sétával kb. 25-30 percet kell számolnunk. Egyszer taxival mentünk be, ennek ára 10 EUR volt.

A meseszép kilátás a szobánkból:


Strand: A szállásnak volt medencéje (benti is!), hozzátartozott térítésmentesen napozóágy és napernyő (bent szauna isJ). Az 5 percre lévő óceán strandja is hasonlóan jó volt. Itt 5 EUR / fő a belépő + napozóágy és napernyő 6 EUR (de ez már két személy részére). Van medence is, de szintén sós vizű, mint az óceán. Az óceánba lépcsőn keresztül is be lehet menni, vagy csak simán létrán lehetett bemászni. Hatalmas hullámokkal kell számolni (1 méteres), csak jó úszóknak és bátraknak ajánljuk.

Étterem: A hotellel szemben találtunk egy hangulatos kis éttermet (Taxico), ahol 1x nem sikerült jól megfőzni a burgonyát a főételhez.. de mivel nagyon hangulatos jazz zene szólt minden este így a hangulat kárpótolta a hiányosságokat. Egyébként a hotel étterme is nagyon klassz és kiadós ételeket kínált. 2x itt is ebédeltünk. Főétel terén az árak olyan 17 EUR környékén vannak, de ezek már a halak vagy steakek (közép árkategória). 10 EUR környékén mozog a spagetti és a pizza, hamburger is. A Magnum jégkrém 2 EUR. J Egyszer koktéloztunk, ennek ára 6,5 EUR volt. Kártyával mindenhol lehet fizetni.



Ahogy mi bejártuk a szigetet:
Rögtön a második napunkon – már előre hetekkel a szállodával leegyeztetve – kocsit béreltünk. 4 napra az egyszerűbb kategóriás kocsi ára volt 180 EUR. Szerencsénkre jobb kategóriás kocsit kaptunk, egy kis turbó Kiát, ami a nagy emelkedőkben szintén csak 1-es vagy 2-essel bírta az iramot.

Mint ahogy említettem 4 teljes napot szántunk a kirándulásokra, de ezeket úgy, hogy 1 kivételével nem tudtuk végig csinálni a teljes túraútvonalakat. Akiknek ez a célja, azok készüljenek fel nagyon alaposan inni és ennivalóval, plusz még túrabottal is, hiszen nagyon sokat kell menni és nem a sok km miatt, hanem azért mert az ember le és fel, le és fel megy a helyek között, sok 1000 lépcsőn át, ami pluszban egy jó kis sport a testnek :)

Első nap madeira déli és nyugati részét jártuk be. Gabo Girao 580 méteres kilátóhelység.
Ponta de Sol, nyugodt hely a déli parton.
Második nap Madeira sziget belsejében voltunk: Pico do Areeiro, 1800 méter magasan lévő kirándulóhely, Madeira harmadik legmagasabb csúcsa. Hihetetlen gyönyörű hely, "kis" túra út megy végig a hegy vonulatán, a felhők felett. Itt mindenre kell számítani, rengeteg lépcsőfokra, kis hídon átmenetelre, ahol csak a mélység van alattunk, hosszú barlangra ahol semmit nem látunk (a profiknak természetesen volt fejlámpájuk.. mi csak a mobilunkkal nyomtuk.:D) TOP1-ek közé bátran soroljuk. :)






Majd Curral das Freiras, azaz az Apácák völgye következett. Szintén kis hangulatos város, templommal, temetővel, ahol az apácákról emlékeznek meg.

Itt még elmentünk a pisztrángoshoz, Riberio Frio. Itt már fel kellett öltözni, a hely völgyében 18 fok körüli volt a hőmérséklet. Rengeteg turistára kell számítani. Simán kihagyható, inkább készüljünk fel a túrázásokra, azok sokkal menőbbek. :)


Harmadik nap jött Machico, ami már az egyik legkeletibb pontja Madeirának. Itt igazából a legérdekesebb az lehet, ha eltévedünk kocsival és megnézzük a repteret, láthatjuk, hogy milyen erős cölöpökre van a kifutópálya felépítve. Ez elég jól nézett ki, bár abban sajnos nem tudok segíteni, hogy hogy lehet úgy eltévedni, hogy ezt láthassuk, csak a véletlen vitt oda minket. :)


Nem messze ettől van Madeira sziget legkeletibb pontja, szintén TOP1 helyre sorolandó Ponta de S. Lourenco. Ezt a túrát simán végig lehet csinálni pár óra alatt. Víz és kis ennivaló legyen nálunk. Mi sajnos (mivel nem tudtuk hol a vége) nem jutottunk el a célig, elvileg ott se étterem se semmi nincs, és mivel elfogyott már a vizünk nem szívesen mentünk tovább (fél óra hiányzott csak + a visszaút ugye..) Tele van vulkáni sziklákkal az egész rész, hatalmas mélységekkel, amik gyönyörűek. Csak leül az ember az egyik sziklaszélére és nézi perceken, de inkább órákon át a mélységet, az óceán morajlását.




Santana, ami nagyon hangulatos kis város. Ide is érdemes egyszer ellátogatni. Volt szerencsénk pont esküvőt is látni és egy gyönyörű kézzel készített kis terítőt is venni az egyik nevezetes háromszög alakú házban. :)


Negyedik nap mentünk el a sziget legnyugatibb pontjaira. Ide tartozott Porto Moniz a láva mencencés fürdőhelyiség. Őszintén itt állati hideg volt, de mint kiderült valahogy ezen a ponton mindig hidegebb van, mert amint eljöttünk egy kicsit már onnan, hihetetlen napsütés volt mindenhol és majd megsültünk. Na de a lávamedencéknél viszont szét fagytunk.. :D Amúgyis állati nagy hullámokkal tőr be az óceán vize a lávákba, fel se lehet készülni rá, de így, hogy még fújt a szél is és hideg is volt, na így még "jobb" volt. Számomra ez volt a leggázabb része az egész nyaralásnak, de ugyanakkor vicces is volt a körülmény, így mindenképp érdemes ide is elmenni. Gyorsan bemenni, gyorsan kijönni.. :D Aztán ki tudja, még lehet az ember ki fog egy jó időt is és tud jobban strandolni, napozni. :)


Következő úti célunk Ponta do Pargo volt, Madeira legnyugatibb része egy nagyon hangulatos világítóhornnyal. Hihetetlen nyugodt, csendes szikla, ahova ha kimegyünk nem látunk mást csak az óceán messziségét. Nem lehet se kávézni, se beülni valahova, csak leülni a sziklákra. :) Nem is volt akkor épp rajtunk kívül senki se ott, pont ettől volt olyan nyugodt. :)




 Lavada 25 fontes volt a következő célállomás. Fent hagytuk a parkolónál a kocsit. Itt is amúgy nagyon vicces volt, hiszen egy nagy völgybe érkezel, ahol a 35fokos melegség átvált 18 fokos hűvössé és szitáló köddé, szóval kocsiba gyorsan átöltözés, meleg nadrág, esőkabát fel.. :D Egyébként mi ezt mindig így csináltuk, a kocsi csomagtartójába 3 különböző szettünk volt, egy strandcuccos, egy nyári rövid gatyás szett és a meleg már már őszi időjáráshoz hasonló kiránduló öltözékek esőkabáttal, túracipővel.
Maderának ezen a részén megint csak előjön az 1000 arcúsága. Az eddigi "kopár helyek" megszűntek és egy hihetetlen csodálatos zöld esőerdőbe vezet az utad ezen a kirándulóhelyen. Eltévedni nagyon könnyű, mi jól meg is jártuk ezt a részt, elég csúnyán eltévedtünk.. Itt is van minden, barlang, vízesés, hosszú csúszós ! lépcsőzések, amik még inkább a völgybe visznek. Keskeny utak, ahol csak az egyik oldalról tudnak jönni, így akik a másik oldalról érkeznek, nekik várniuk kell. Mindenképp érdemes megnézni, TOP1 hely :), mi végig csináltuk a túrát, úgy, hogy a végén jól eltévedtünk.. de így sem volt nagyon hosszú és megerőltető. Visszafele már a parkolóhoz kisbusszal mentünk fel, nagy mázlink volt, pont akkor indult a kis mikrobusz, mert az az út is, ami a parkolóhely és a túraútvonal közötti van 3 km minimum és még lefele okés volt, de felfele az eltévedés miatt már nem mertük bevállalni.






A következő nap már visszaadtuk a kocsit és két napozás és strandolás között kiugrottunk Monte-be, ahova mindenképp szintén érdemes elmenni, nem is feltétlen a kilátás miatt (szerintem az a hegységeknél és az említett TOP1 helyeknél sokkal jobbak voltak). Ez nem azt jelenti, hogy itt nem klassz a kilátás, mert de, nagyon is, csak itt inkább a várost látjuk, az apró lakóházakat. Zárt kabinos libegővel mentünk fel a csúcsra, ott tettünk egy kis sétát, lefele pedig a híres csúszószánnal jöttünk, ami abból áll, hogy két úriember irányítja ezt a szánt, ami a betonon csúszik (nem kerekeken, hanem rendesen, mint a hószán, vas léceken). Nagyon hangulatos, nem veszélyes, ez Maderiának az egyik legnagyobb híressége szóval nem szabad kihagyni.
Mi Montebe taxival mentünk és jöttünk vissza a szálláshoz, utólag kiderült, hogy ez sokkal olcsóbb volt, mint a piros turistabusszal.. Ha valaki a helyi járatokat szeretné használni, akkor természetesen azt is lehet, azzal járunk a legjobban ha spórolni szeretnénk, viszont a piros turistabusz nagyon lehúzós!

10 EUR-ért egyébként képet is csinálnak a párokról, akik épp csúsznak a szánon, jól sikerült kép, megérte elhozni. :)





Amire már nem jutott időnk, de felkerült a bakancs listánkra, így egyszer még biztos vissza fogunk menni ide.. az Porto Santo. A gyönyörű homokos sziget, ahol csak a fürdőzésről szól minden, az apró sárga homokos napsütötte parttokról. Ide amúgy hajóval (jó nagy óceánjáró hajóval) lehetett volna átmenni kb. 2 órás úttal.

Ha valaki kedvet kapott, jó kirándulást, gyönyörködést kívánunk Madeira szigetén neki! :)